<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?>
<rss version="2.0" xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/">
<channel>
<title>MEDICINA_[M]ec[N]iera</title>
<link>http://mecnieraa.ucoz.com/</link>
<description>Site news</description>
<lastBuildDate>Fri, 23 Jul 2010 12:17:06 GMT</lastBuildDate>
<generator>uCoz Web-Service</generator>
<item>
<title>პასუხი ელენეს</title>
<description><![CDATA[<P><IMG src="http://s52.radikal.ru/i138/1004/ff/041a0796cf19.gif"></P><P><SPAN style="color: #ff0000"><STRONG><SPAN style="font-size: 14pt">ელენე ეს ლინკი ნახე &gt; ნახვა</SPAN></STRONG></SPAN></P><P><SPAN style="color: #ff0000"><STRONG><SPAN style="font-size: 10pt">აუცილებლად დააწკაპუნე ამ პოსტის სათაურს რადგან სრულად წაიკითხო პასუხი</SPAN></STRONG></SPAN></P><P><SPAN style="color: #ff0000"><STRONG>ხოლო კომენტარები არ დაიშურო</STRONG></SPAN></P><P>პასუხი <STRONG>ელენეს</STRONG></P><P>როგორ ვუმკურნალოდ წურბელის კბენის შედეგად წარმოშობილ წვას და ქავილს და ერთ დასმაზე რამდენი წურბელის დასმა შეიძლება?</P><P><SPAN style="color: #ff0000"><STRONG><SPAN style="font-size: 12pt">საქმე ის არის რომ ყოველი წურბელის ნაკბენზე ქავილი გექნება </SPAN></STRONG></SPAN></P><P><SPAN style="color: #ff0000"><STRONG><SPAN style="font-size: 12pt">საერთოდ აზრი არ აქ რა გიკბენს რადგან ყოველი კბენის დროს კანი ღიზიანდება! ქავილი ჩვეულებრივი მოვლენაა,</SPAN></STRONG></SPAN><SPAN style="color: #ff0000"><STRONG><SPAN style="font-size: 12pt"> ნელ ნელა გაგივლის როგორც კოღოს კბენის დროს ხდება</SPAN></STRONG></SPAN></P><P><SPAN style="color: #ff0000"><STRONG><SPAN style="font-size: 12pt">რაც შეეხება რამდენის დასმა შეიძლება გააჩნია რა ჩირს ამისთვის ექიმს უნდა მიმართო!!! და ისე თუ შენ ისვამ წურბელებს ექიმის ნებართვის გარეშე არ შეიძლება</SPAN></STRONG></SPAN></P>]]></description>
<link>http://mecnieraa.ucoz.com/news/p_39_asukhi_elenes/2010-07-23-232</link>
<category>შეკითხვაზე პასუხები</category>
<dc:creator>MecNiera</dc:creator>
<guid>http://mecnieraa.ucoz.com/news/2010-07-23-232</guid>
<pubDate>Fri, 23 Jul 2010 12:17:06 GMT</pubDate>
</item>
<item>
<title>ადმინთან კონტაქტი</title>
<description><![CDATA[<SPAN style="font-size: 14pt"><STRONG><FONT color="#ff0000">თუ რამე შეკითხა გექნებატ მომწერეთ</FONT></STRONG></SPAN><P><STRONG><SPAN style="font-size: 18pt"><SPAN style="color: #0000cd">სკაიპი:</SPAN></SPAN></STRONG></P><P><STRONG><SPAN style="font-size: 18pt"><SPAN style="color: #0000cd">nikanika0077</SPAN></SPAN></STRONG></P><P><STRONG><SPAN style="font-size: 18pt"><SPAN style="color: #0000cd">E_mail:</SPAN></SPAN></STRONG></P><P><STRONG><SPAN style="font-size: 18pt"><SPAN style="color: #0000cd">mecnieraa@mail.ru</SPAN></SPAN></STRONG></P>]]></description>
<link>http://mecnieraa.ucoz.com/news/admintan_k_39_ont_39_akt_39_i/2010-05-29-228</link>
<category>დაავადება</category>
<dc:creator>MecNiera</dc:creator>
<guid>http://mecnieraa.ucoz.com/news/2010-05-29-228</guid>
<pubDate>Sat, 29 May 2010 11:49:59 GMT</pubDate>
</item>
<item>
<title>პასუხი</title>
<description><![CDATA[<img src="http://s52.radikal.ru/i138/1004/ff/041a0796cf19.gif" alt=""><div>nin@ ბოდიშს გიხდი დაგვიანებისთვის აი შენ კითხვაზე პასუხიც<br><div><span style="font-family: arial, sylfaen; font-size: 13px; ">თუ განაყოფიერება არ მოხდა და კვერცხუჯრედიც არ ჩაინერგა, ესტროგენისა და პროგესტერონის დონე კრიტიკულად ქვეითდება</span></div></div>]]></description>
<link>http://mecnieraa.ucoz.com/news/p'asukhi/2010-04-30-225</link>
<category>შეკითხვაზე პასუხები</category>
<dc:creator>MecNiera</dc:creator>
<guid>http://mecnieraa.ucoz.com/news/2010-04-30-225</guid>
<pubDate>Fri, 30 Apr 2010 12:07:49 GMT</pubDate>
</item>
<item>
<title>თირკმელზედა ჯირკვლის დაავადებები</title>
<description><![CDATA[<P><IMG src="http://medgeo.net/wp-content/uploads/2009/11/263.jpg" alt="" width="220" height="191"></P><P>ძნელი წარმოსადგენია, რომ სულ რაღაც 5-7 გრამი მოცულობისა და 40X20X30 
მილიმეტრი ზომის წყვილ ორგანოს შეუძლია ორგანიზმში მიმდინარე 
უმნიშვნელოვანესი ძვრების "ხელმძღვანელი" იყოს, მაგრამ ეს სულაც არ 
გაგვაკვირვებს, თუ გავიხსენებთ, რომ თირკმელზედა ჯირკვალი ენდოკრინული 
ორგანოა. </P>]]></description>
<link>http://mecnieraa.ucoz.com/news/tirk'melzeda_jirk'vlis_daavadebebi/2010-04-24-224</link>
<category>დაავადება</category>
<dc:creator>MecNiera</dc:creator>
<guid>http://mecnieraa.ucoz.com/news/2010-04-24-224</guid>
<pubDate>Sat, 24 Apr 2010 10:55:59 GMT</pubDate>
</item>
<item>
<title>ჰორმონები</title>
<description><![CDATA[<P><IMG src="http://hypericum.files.wordpress.com/2008/02/hgh2.jpg" alt="" width="220" height="191"></P><P>ცხოველთა გამონაყოფებს, მათ ორგანოებსა და ქსოვილებს სამკურნალოდ 
უხსოვარი დროიდან იყენებდნენ, თუმცა ეს პროცედურები უმეტესად 
რელიგიურ-მისტიკურ რიტუალებს წარმოადგენდა და არაფერი ჰქონდა საერთო 
სამედიცინო მოსაზრებებთან. ჰორმონების შესახებ მხოლოდ მას შემდეგ გახდა 
ცნობილი, რაც მე-19 საუკუნეში ფიზიოლოგებმა შინაგანი სეკრეციის ჯირკვლები 
აღმოაჩინეს. აქედან მოყოლებული, ცხოველური წარმოშობის სამკურნალო 
საშუალებათა ფართო გამოყენება დაიწყო.</P>]]></description>
<link>http://mecnieraa.ucoz.com/news/hormonebi/2010-04-24-223</link>
<category>ორგანოები</category>
<dc:creator>MecNiera</dc:creator>
<guid>http://mecnieraa.ucoz.com/news/2010-04-24-223</guid>
<pubDate>Sat, 24 Apr 2010 10:47:28 GMT</pubDate>
</item>
<item>
<title>დიაბეტი და დაავადებები</title>
<description><![CDATA[<P><IMG src="http://www.mkurnali.ge/images/stories/2009/18/cneva.gif" alt="" width="220" height="191"></P><P>შაქრიანი დიაბეტი არც ერთ ორგანოსა თუ ორგანოთა სისტემას არ ინდობს. არც
 გულ-სისხლძარღვთა სისტემაა გამონაკლისი. შაქრიანი დიაბეტის ფონზე 
გაცილებით სწრაფად ვითარდება ათეროსკლეროზი და არტერიული ჰიპერტენზია, 
რომლებიც მისი განუყრელი თანამგზავრები არიან.</P>]]></description>
<link>http://mecnieraa.ucoz.com/news/diabet'i_da_daavadebebi/2010-04-24-222</link>
<category>დაავადება</category>
<dc:creator>MecNiera</dc:creator>
<guid>http://mecnieraa.ucoz.com/news/2010-04-24-222</guid>
<pubDate>Sat, 24 Apr 2010 10:42:09 GMT</pubDate>
</item>
<item>
<title>ყველაფერი დიაბეტური ტერფის შესახებ</title>
<description><![CDATA[<P><IMG src="http://www.mkurnali.ge/images/stories/2009/20/terfi.gif" alt="" width="220" height="191"></P><P>ტროფიკული წყლულების 5% შაქრიანი დიაბეტით გამოწვეული წყლულების წილად 
მოდის. დიაბეტური წყლული სხვა ტროფიკული წყლულებისგან იმით განსხვავდება, 
რომ რამხელაც არ უნდა იყოს, არასოდეს აყენებს ავადმყოფს ტკივილსა და 
ტანჯვას. მიზეზი ის გახლავთ, რომ შაქრიანი დიაბეტის დროს, ნერვული 
დაბოლოებების დაზიანებისა და კვდომის (დიაბეტური ნეიროპათიის) გამო, 
ტკივილის შეგრძნება სუსტდება, განსაზღვრულ სტადიაში კი სრულიად ქრება. </P>]]></description>
<link>http://mecnieraa.ucoz.com/news/qvelaperi_diabet_39_uri_t_39_erpis_shesakheb/2010-04-24-221</link>
<category>დაავადება</category>
<dc:creator>MecNiera</dc:creator>
<guid>http://mecnieraa.ucoz.com/news/2010-04-24-221</guid>
<pubDate>Sat, 24 Apr 2010 10:40:20 GMT</pubDate>
</item>
<item>
<title>ლოსი</title>
<description><![CDATA[<P><IMG src="http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/67/Wading_moose.jpg/270px-Wading_moose.jpg" alt="" width="220" height="191"></P><P>ლოსი, ცხენირემი (Alces alces), წყვილჩლიქოსანი ცხოველი ირმისებრთა ოჯახისა. მამალი ლოსის სხეულის სიგრძე 3 მ, მასა 570 კგ აღწევს. დედალი უფრო პატარაა. ლოსს აქვს გრძელი ფეხები, ვიწრო, წვეტიანი ჩლიქები, მოგრძო თავი, ხორციანი ზედა ტუჩი, დიდი, მოძრავი ყურები, ყელის არეში კანოვანი გამონაზარდი, რომელიც ბალნითაა დაფარული. მამლის რქები ნიჩბისებურია და გვერდებისაკენ განზიდული; დედალი ურქოა. ლოსის სხეული უხეში ბეწვითაა დაფარული.   </P><P><BR></P>]]></description>
<link>http://mecnieraa.ucoz.com/news/losi/2010-04-19-220</link>
<category>ცხოველები</category>
<dc:creator>MecNiera</dc:creator>
<guid>http://mecnieraa.ucoz.com/news/2010-04-19-220</guid>
<pubDate>Sun, 18 Apr 2010 20:16:41 GMT</pubDate>
</item>
<item>
<title>კალია</title>
<description><![CDATA[<P><IMG src="http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e9/Acrididae_grasshopper-2.jpg/270px-Acrididae_grasshopper-2.jpg" alt="" width="220" height="191"></P><P>კალიები (Acridoidea), მწერების ზეოჯახი სწორფრთიანების რიგისა. მათი სხეულის სიგრძე 9 სმ აღწევს. აქვთ 2 წყვილი ფრთა ან სულ უფრთოები არიან. ზოგჯერ ფრთები განვითარებადაუმთავრებელია. უკანა ფეხებს სახტომათ იყენებენ. მოკლე კვერცხსადები აქვთ. კვერცხებს დებენ გროვებად, რომელიც ქაფისებრი სითხე მკვრივდება. მატლები გაზაფხულზე იჩეკება. კანს 4—7-ჯერ იცვლიან. ზეოჯახში 10000-მდე სახეობაა. კალიების მრავალი სახეობა დიდ ზიანს აყენებს სოფლის მეურნეობას. საქართველოში ყველაზე მავნე სახეობებია ეგვიპტური კალია (Anacridium aegypticum), იტალიური კალია (Caliliptamus italicus), მაროკოს კალია (Dociostaurus maroccanus), გადამფრენი ანუ აზიური კალია (Locusta migratoria).</P>]]></description>
<link>http://mecnieraa.ucoz.com/news/k'alia/2010-04-19-219</link>
<category>ცხოველები</category>
<dc:creator>MecNiera</dc:creator>
<guid>http://mecnieraa.ucoz.com/news/2010-04-19-219</guid>
<pubDate>Sun, 18 Apr 2010 20:15:09 GMT</pubDate>
</item>

</channel>
</rss>
